Keseg (Keszeg)
Keszeg nevének eredetéről biztosat nem tudunk. Az elsõ említését 1294-bõl ismerjük egy oklevélrõl, hol Keysyg néven szerepel. Az elnevezésről kétféle elképzelés él. Az egyik szerint a falu neve „Kőszeg” lehetett, amely a későbbiek folyamán, igazodás útján Keszegre változott. A másik elképzelés szerint Keszeg már a honfoglalás korában lakott település volt, „hadrendi szálláshely” lehetett. E szerint az elgondolás szerint a település neve honfoglalás kori „hadrendi név.” Községként a XVIII. század elejétől ismerjük, miután a Koháry István országbíró birtokába jutott és elkezdődött a török utáni újratelepítése. 1720-ban már (3)-4 magyar és 14 szlovák ajkú családot írtak össze. Az újranépesítés során, a megye betelepítésének második hullámában, a gyengébb minőségű földekre érkező felvidéki szlovák (szlovák) lakosság közül Keszegre is érkeztek telepesek. A telepesek többsége evangélikus volt. A római katolikus vallású keszegi földbirtokosok azonban ezt nem nézték jó szemmel: egyes források szerint az evangélikus templomot elvették, mások szerint lerombolták, és katolikus templomot építtettek a helyébe. Ennek hatására többen elmenekültek, vagy a római katolikus hitre tértek át. Az utolsó anyakönyvi bejegyzés 1750-ből való, amely evangélikus esküvőről tudósít. Ezt követően a katolikus vallás vált uralkodóvá. A mai Keszeget a római katolikus vallás gyakorlása jellemzi, a szlovák nyelv használata csaknem teljesen eltűnt.